Háború és lopás 2. rész – így kényszerítették ki a nemzetközi pénzügyi intézmények az ukrán termőföldek kereskedelmét

Cikksorozatunk bevezető részében arról volt szó, hogy miközben világ közvéleménye a leginkább Ukrajna keleti megyéiben 2022 óta folyó háborúra figyel, az ország egyéb részein évek (évtizedek) óta zajlik a világ legértékesebb termőterületeinek koncentrációja. Ukrajna nemzeti kincse, a világ legjobb minőségű talajával rendelkező termőföld egyre inkább ukrán oligarchák és – közvetlenül vagy ezeken kereszül – nyugati agrárcégek, bankok és tőkealapok kezében koncentrálódik. 

A második részben az amerikai The Oakland Institute nevű agytröszt jelentése alapján bemutatjuk, 

 És hogy mi köze mindennek, az ukrán EU-csatlakozás erőltetéséhez? A későbbiekben erre is kitérünk! 

Hogyan kerültek magánkézbe az ukrán termőföldek?

A Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt a mai Ukrajna területén minden termőföld az állam tulajdona volt. A gazdák a magyarországi szocialista diktatúrában alkalmazott termelőszövetkezetekhez hasonló állami gazdaságokban dolgoztak. Az 1990-es években a Nemzetközi Valutalap (IMF) és más nemzetközi intézmények irányításával és támogatásával a kormány privatizálta Ukrajna termőterületeinek nagy részét. Ennek eredményeként az ukrán termőföld egyre inkább egy új oligarchikus osztály kezében összpontosult. 

A folyamat megállítása érdekében a kormány 2001-ben moratóriumot vezetett be, amely leállította a további privatizációt, és megakadályozta a magántulajdonban lévő termőföldek szinte mindennemű kereskedelmét. Az ukrajnai mezőgazdasági területek 96 százaléka, azaz mintegy 40 millió hektár került a moratórium hatálya alá. A moratórium megakadályozta ugyan a termőterületek további felvásárlását, de a földet továbbra is lehetett bérbe adni. 

 Bár a moratóriumot ideiglenesnek szánták, azt többször meghosszabbították, mígnem 2021 júliusában a nemzetközi pénzügyi intézmények nyomására feloldották. 

Nemzetközi pénzügyi intézmények nyomásgyakorlása vezetett a földkereskedelmi moratórium feloldásához

A mezőgazdasági területek értékesítésére vonatkozó moratórium feloldása és a földpiac létrehozása 2014 óta a nyugati pénzügyi intézmények egyik fő követelése volt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az IMF és a Világbank mind egy olyan reformot szorgalmaztak, amely lehetővé tette, hogy az agrárvállalkozások és a magánbefektetők számára bővüljön az ukrán termőföldekhez való hozzáférés.

Az EBRD, Ukrajna legnagyobb hitelezője és befektetője stratégiájának középpontjában a „piaci hatékonyságot elősegítő környezet” megteremtése áll, mégpedig az úgynevezett „földreform” eszközével.

Az EBRD 2011-2014-es ukrajnai országstratégiájának célja a mezőgazdasági és ipari potenciál „felszabadítása” volt. Ehhez számos kihívást kellett kezelni, ideértve a mezőgazdasági ágazat alacsony termelékenységét, a földtulajdonhoz és a földhasználati jogokhoz kapcsolódó bizonytalanságot, a korlátozott finanszírozási lehetőségeket és a mezőgazdasági földterületek értékesítésére vonatkozó moratóriumot. Az EBRD álláspontja szerint ezek mind a beruházások útjában álltak.

Az EBRD 2011-ben elindította a „Magánszektor az élelmezésbiztonságban” elnevezésű kezdeményezést is, amely a mezőgazdasági ágazat deregulációját sürgette, és „az agrárszektorral és a kormánnyal együttműködve konkrét munkatervet dolgozott ki az egész ágazatra kiterjedő agrárgazdasági beruházások előtt álló akadályok elhárítása céljából”. A 2018-2023-as országstratégiája szerint „a földreform kulcsfontosságú a magánvállalkozások számára”, és a bank továbbra is szorgalmazni fogja azt. 

Elképesztő összegű hiteleket nyújtottak az államcsőd kockázatával szembenéző országnak

Az évek során a Világbank két ügynökségén, az IFC-n és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (IBRD) keresztül támogatta ezeket az erőfeszítéseket. Az IBRD 2013-ban indította el a 89 millió dollár összegű „Ukrajna vidéki földtulajdonjog és kataszter fejlesztési projektet”, amelynek célja az állami földek és a termelőszövetkezetek privatizálása, a földparcellák kiosztása és a földtulajdonosoknak szóló okiratok kibocsátása, valamint egy elektronikus földkataszter létrehozása volt.

A program célja az volt, hogy ösztönözze „a gazdaságok hatékonyabb egységekké történő átalakítását”. 2019-ben az IBRD jóváhagyott egy 200 millió dollár összegű hitelt az agrárpiac átalakítására és az állami földek árverésére, miután 

2020-ban és 2021-ben az IBRD két újabb – összesen 700 millió dollár összegű – hitelt engedélyezett: az első és a második gazdaságélénkítő fejlesztéspolitikai kölcsönt. Mindkettőnek feltételei közt szerepeltek a „mezőgazdasági földek átlátható piacát létrehozó” reformok, továbbá „a verseny erősítése érdekében a kulcsfontosságú ágazatok demonopolizálása, az állami tulajdonú vállalatok privatizálása és a korrupció elleni küzdelem”. 

2017-ben az IMF „a kritikus strukturális reformok jelentős felgyorsítására” szólított fel, valamint egyéb privatizációs intézkedések mellett „mezőgazdasági földreformot sürgetett a földkereskedelmi moratórium feloldása érdekében”, és ennek érdekében munkacsoportot hozott létre az érintett minisztériumokkal és a Világbankkal, hogy jogszabálytervezetet dolgozzon ki az ukrán földpiac megnyitására és a földek értékesítésének lehetővé tételére. 

2015-ben egy négyéves, 17,5 milliárd dollár értékű, kiterjesztett hitelkeretet különített el Ukrajna számára, amelyet 2018-ban egy 3,9 milliárd dollár összegű hitelprogram követett. Mindkét program tartalmazta a mezőgazdasági földpiac létrehozásához kapcsolódó reformokat. 

Hiába tiltakoztak az ukrán gazdák, a „földreform” megvalósult

Mivel a becslések szerint a lakosság 64 százaléka ellenezte a földpiac létrehozását, az IMF 2017-ben nyilvános tájékoztató kampányt indított, hogy támogatást szerezzen a reformnak. 2019-ben és 2020-ban nagyszabású tüntetések törtek ki, az ukrán gazdálkodók a termőföldek értékesítését szabályozó törvények módosítása ellen tiltakoztak. Az ellenállás oka, hogy sok ukrán úgy véli, a földreformtörvény súlyosabbá teszi a korrupciót a mezőgazdasági szektorban, valamint növeli az ágazat erős érdekek általi ellenőrzését. 

E széles körű ellenállás ellenére az ukrán parlament 2020 március 31-én törvényt fogadott el, amely legalizálta a termőföldek kereskedelmét, és feloldotta az országban a földügyletekre vonatkozó 19 éves moratóriumot. A moratórium megszüntetése része volt annak a politikai reformsorozatnak, amelyhez az IMF a 8 milliárd dolláros hitelcsomagot kötötte. 

A mély gazdasági válsággal, a polgárháborúval és a gyorsan terjedő COVID-19 járvánnyal szembesülő Ukrajna a hitelcsomag nélkül a fizetésképtelenséggel nézhetett volna szembe. 

Az 552-IX. számú törvény – amely az ellenzék hatására a végleges változatban tett néhány engedményt – több lépcsőben hozta létre a földpiacot. 2021 júliusától kezdve a törvény lehetővé tette, hogy az egyes ukrán állampolgárok legfeljebb 100 hektár földterületet vásárolhassanak. A második szakasz 2024 januárjában kezdődött, és 10 000 hektárra emeli a vásárolható termőterületek méretét, valamint a magánszemélyek mellett jogi személyek számára is lehetővé tette az értékesítést. 

Beindul az üzlet

A földpiac 2021 júliusa utáni megnyitásának első éve óta Ukrajnában 

A külföldi magánszemélyek és vállalatok számára régóta fennálló tilalom, hogy földet vásároljanak Ukrajnában, továbbra is fennmarad, ám továbbra is lehetőségük van földet bérelni. A törvény végleges változatában szereplő néhány engedmény azonban nem elegendő a földtulajdon további kereskedelmének megakadályozására. Például a külföldi vagy ismeretlen tulajdonosok földvásárlásának tilalma nyomon követést és végrehajtást igényelne, ami a jelenlegi globális gazdasági rendszerben, ahol a vállalatok és leányvállalatok folyamatosan cserélnek gazdát, és átláthatóság nélkül finanszíroznak és birtokolnak, nagy valószínűséggel nem valósul meg. 

Emellett 

Mivel ezen agrárvállalkozások hitelezőinek nagy része nyugati bank és nemzetközi pénzügyi intézmény, fizetésképtelenség esetén földjeiket és vagyonukat valószínűleg ezek a hitelezők vennék át, ami jogi és gyakorlati kérdéseket vet fel, hiszen a földtörvény megakadályozza, hogy külföldi szervezetek földet szerezzenek Ukrajnában. 

Cikksorozatunk következő részében bemutatjuk, milyen érdekeltségak, külföldi cégek, bankok és tőkealapok kezébe került az ukrán termőföldek egy igan nagy része. 

Jelen cikkünk fő forrása a The Oakland Institue nevű amerikai agytröszt 2023 végén megjelent War and Theft: the takeover Ukraine's agricultural lands (Háború és lopás: Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése. A magyar nyelvre átültetett szövegek fordítását nem az Oakland Institute készítette, és nem tekinthető az Oakland Institute hivatalos fordításának. Az Oakland Institute nem vállal felelősséget a fordítás tartalmáért vagy hibáiért.

Nyitókép: Szergej Ilnyickij